A Történettudományi és Filozófia Intézet Magyar Tudomány Ünnepi rendezvényére 2022. november 15-én került sor, amelyen Dr. Buhály Attila, Dr. Csobó Péter György, Dr. Szoboszlay György Csaba és Körei László előadást tartottak.
Dr. Buhály Attila
TÁJÁTALAKÍTÁS, TERÜLETFOGLALÁS URARTUI SZÖVEGEKBEN
Urartu az ókori kelet egyik legjelentősebb államalakulata volt a Kr.e. 9-7. században, amely legnagyobb kiterjedése idején magába foglalta Kelet-Anatólia és a transzkaukázusi térség szinte egészét. A hódítások során, a puszta katonai erőfölény kinyilvánításán túl, az uralkodói és hatalmi legitimáció tekintetében jelentős szerep jutott a különböző mezőgazdasági létesítmények (szőlőskertek, gyümölcsösök, szántók) valamint az azokat kiszolgáló infrastruktúra (pl. gátak, víztározók) alapításának. Az előadás célja rövid áttekintést nyújtani a jelenségről, illetve az ezzel foglalkozó feliratokról.
Dr. Csobó Péter György
ÖKOESZTÉTIKA
Körei László
FENNTARTHATÓSÁG ÉS REZILIENCIA KÉRDÉSEI NYÍREGYHÁZA HELYI KORMÁNYZÁSÁBAN
Előadásomban a reziliens helyi kormányzás faktorainak kérdéseit vezetem végig politikatudományi kontextusba helyezve. Kutatásaim alapján igazolhatónak látom, hogy a korábbi posztszocialista nagyvárosból mára Nyíregyháza egy olyan modern, polgári telephely lett, amelyben a sikeres településpolitika, a helyi hatalom és az országos politikai irányítás jó hatásfokú kooperációja, továbbá a marketingorientált területfejlesztés fenntartható és stabil működést eredményez "inter-Covid" helyzetekben és különböző krízisek esetén is.
Dr. Szoboszlay György Csaba
JEGYET KAPNI IOSZIF KOBZON KONCERTJÉRE – AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ VERBÁLIS HUMORA ÉS ANNAK FUNKCIÓI
Előadásom egy vitathatatlanul aktuális, de ezzel együtt még keletkezésben lévő, folyamatosan formálódó témához nyúlva a 2014 februárjában kirobbant és nyolc évvel később nyílt invázió formáját öltő orosz-ukrán háború során felszínre tört ukrán „népi” humor nyelvi leleményeinek rövid áttekintésére vállalkozik. Az előadás során kitérek a modern kori háborús humor funkcióival kapcsolatos kutatások megállapításaira, s ezekre támaszkodva szót ejtek az orosz-ukrán konfliktus, valamint a 19-20. század korábbi pusztító háborúi egyfajta kortárs interpretációinak tekinthető viccek, anekdoták, szójátékok mögött felfedezhető gondolkodásmód, pszichológiai szükségletek és szándékok hasonlóságaira. Mint ahogy röviden érintem az állampolgári humor és a hivatalos állami propaganda nem ritkán konfliktusos viszonyát is.